Néhányan amikor megtalálják szüleik nagyszüleik féltve őrzött bélyegalbumait, azt hiszik, hogy megnyerték a lottó ötöst. A szépen rendezett régi papírdarabkák láttán, már egyből azt gondolják, hogy eladják és az árából kifizetik a hitelt, lecserélik az autót és hátralévő életükben a Malibu starndajin koktéloznak majd és óránként szefiket posztolnak, hogy őrületbe kergessék ismerőseiket. Valószínűleg nem ők lesznek a leghűségesebb követői az oldalnak.

Ha egy bélyeg értékéről írok ritkán fogok pontos összegekről írni, mert legtöbbször nem lehet egzaktul meghatározni, csak megközelítőleg.  De az első rész kivétel lesz!
De térjünk vissza a fő kérdésre: mennyit is ér egy bélyeg? A kérdés olyan mintha megkérdeznénk mennyit ér egy autó, vagy egy könyv vagy egy ruha. A válasz egyszerű a kínálat és a fizetőképes kereslet határozza meg, mint minden mást. Tehát általában minden bélyeget annyiért lehet elaqdni amennyit adnak érte és minden bélyeget annyiért lehet megvenni amennyiért kínálják. A következő részekben azt fogom részletezni, hogy mitől válik az egyik bélyeg sokkal értékesebbé mint a másik. Függ-e attól, hogy milyen régi, vagy attól hogy melyik ország adta ki? Hogyan befolyásolja az árat a bélyeg állapota? Próbálom érthetően bemutatni, hogyan lehet egyszerűen azonosítani a bélyegünket és hogyan tudjuk magunk is meghatárrozni mennyit is ér a bélyegünk.

De ez a rész csak a bemelgítés! Most konkrétumokat is írok! Mert vannak olyan bélyegek amiknek meg lehet mondani pontosan az árát. Mert ugyebár - a csirke faháttal ellentéttben - a forgalomban lévő bélyegek már 180 éve is hatósági árasak volt és ma is azok. Tehát amelyik bélyeget árulják a postán azokat annyiért lehetett megvenni amennyi rá van írva. Ezt nevezzük névértéknek.
Az 1991. után kiadott magyar bélyegek még postai bérmentesítésre (magyarul levelek feladására) alkalmasak, nagyrészük a postákon, a posta webshopján, vagy a Filapostán kapható. Legegyszerűbben úgy lehet megismerni ezeket a bélyegeket, hogy a "MAGYARORSZÁG" felirat szerepel rajtuk, míg a korábbi bélyegeken a "Magyar Posta" felirat látható.

Péládnak okáért a képen látható bélyegkisív amelyet a posta a Petőfi Sándor-emlékév alkalmából adott ki 730 forintot ér, pont annyit amennyi rá van írva. A kiadás attól különleges, hogy a 4 db 145 forintos bélyegből a felső kettő +75 forint felárat is tartalmaz. Tehát a kisív megvásárlásakor nem csak a 4x145 forrintott kell kifizetni, hanem 2x75 forint felárat is. Így a felső két bélyeg névértéke 145+75 forint, míg az alsó kettőé 145 forint.  A kisív 150 forintos felára azonban jó célt szolgál, mivel az összeget a posta az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatására fordítja. (Ezért is válaszottam példaként ezt a bélyeget). Tehát a feláras bélyegek megvásárlásával egyben adakozunk is.

Tudom, most van aki csalódott, megértem, ütősebb sztorira számítottatok. De muszáj volt letisztázni, hogy az 1991 utáni magyar bélyegek (amiken nincs postai bélyegző) annyiba kerülnek, amennyi rájuk van írva. És azt is megtuduk, hogy mit jelent az a szó, hogy névérték, ami később amikor már a bélyegek azonosításával foglalkozunk fontos tényező lesz. A többi bélyegnél már ennél bonyolultabb a helyzet. Ezt is egy példával magyarázom el.

A képen az 1913-as Turul sorozat 1 koronás értéke látható. A bélyeg névértéke: 1 magyar korona, tehát a XX. század legelején ennyiért lehetett megvásárolni, de a mai értékével kapcsolatban nem ad támpontot.  A Magyar Bélyegek Katalógusa szerint a bélyeg ára 1000 Ft a, a külföldi katalógusok pedig 3-5 euróra értékelik. Ezzel szemben online piactereken már 500 forint körüli összegért is meg lehet venni, persze lényegesen magasabb és alacsonyabb árat is találtam. Tehát két új fogalommal is foglalkoznunk kell ezek pedig a katalógus érték és a piaci érték, ezek között pedig sokszor igen nagy eltérések vannak, ráadásul katalógusból is több fajta van. Ahhoz, hogy ezeket megértsük és a gyakorlatban is tudjuk alkalmazni előbb néhány dolgot tisztázni kell. Az első és legfontosabb feladat, hogy megtanuljuk hogyan vizsgáljuk úgy a bélyegeinket, hogy ne okozzunk benne kárt. Erről fog szólni a következő rész. Ezután egyszerű példákon keresztül nekikezdünk azonosítani a bélyegeket, felmérni az állapotukat és meghatározni az értéküket, közben egy csomó fogalmat is megismerünk amit a bélyeggyűjtők használnak. 

Ha érdekli a folytatás kövesse facebok oldalunkat.

Ha tetszett a cikk véleményét kifejezheti, illetve hozzászólását megírhatja az alábbi facebook bejegyzéssel.